Manapság a leleplező könyvek korszakát éljük. Szinte mindenki könyvet ír - az üstökösként felbukkanó és hullócsillagként eltűnő sztárocskák is. Ám van különbség leleplező és leleplező könyv között is. Van, akinek a lejáratás a célja, de van, aki egy rejtett világ zugaiba kalauzol el. Ez utóbbi könyvek közé tartozik Verebes István: Ornél című kötete is.
Újra és újra ez okoz fejtörést. Te olyasmit szeretnél ajándékozni, aminek ő (nagy ő?) igazán örülne, de a párod nagyon ért ezekhez a dolgokhoz, te meg nem. Mi lehet az az ajándék, ami tutira bejön?
A Quantum csendje - ez aztán Bond-mozi a javából! Az előző részből szerencsére csak a kissé kusza történeti szál és a bosszúhadjárat maradt meg, ami épp eléggé macsóssá tette ezt a filmet a romantikazavaró szövevénye nélkül.
Vajon milyen az, mikor vége van valaminek, ami évtizedeken át az életünket jelentette? Tudni, hogy most utoljára vagyunk együtt azokkal, akikkel évek óta mindig, és utána soha többé? Az utolsó adás valami ilyesmit mutat be.
Akinek bejött a Madagaszkár első része, örvendezzen! A második ugyanis legalább ugyanolyan jóra sikeredett, ami folytatások tekintetében nagy elismerés.
A mai kor embere már demokratikus rend keretei között él. Távolinak érez minden olyat, ami a diktatúrákkal függ össze. Nem is biztos, hogy el tudná vagy akarná képzelni az életét ilyen körülmények között. De ha valaki mégis eljátszana e gondolatokkal, annak segítséget nyújthat George Orwell: 1984 című regénye.
