Vannak esetek, amikor az újságíró sok tekintetben hasonlít egy lusta diákra: az interjúra mint vizsgára tekint, és abban a pillanatban mindent tud alanyáról, esetleg még "emlékeztetőket" is használ, megfelel a "megmérettetésen", majd másnap már csak a tárgy neve jut eszébe. Az Ágnes Vanillával való találkozás mindenképp kivételt képez ez alól.

Azt bárki láthatja, hogy mostanában mennyi átalakítás, felújítás, épülés-szépülés folyik egyetemünkön, az építkezések mellett azonban nem elhanyagolhatóak azok a szervezeti és intézményi fejlesztések sem, amelyek javítják a nálunk végző hallgatók munkaerő-piaci megítélését.

Tudom, tudom, talán kicsit gyakorta kerülnek elő manapság képregény-adaptációk, de mit lehet tenni, ha egyszer tényleg szórakoztató, és minden esetben egyedi módon sikerül vászonra vinni az akcióhősök kalandjait?!

Szeretjük a csavaros történeteket? Ó, igen. Szeretjük, ha minden megmagyarázhatatlan ok nélkül kiráz minket a hideg a moziban? Ó, igen! Szeretjük ezért a Viharszigetet? Ó, igen! 

Régen készült már igazi kosztümös mozifilm, ami a Kárpát-medence történelmét dolgozta volna fel. Erre a hiányra válasz Juraj Jakubisko mozija, amiben új megvilágításból láthatjuk a csejtei rém életét.

Mostanság igen nagy keletje van a mai korban játszódó fantasy moziknak. Ezt ki farkasemberekkel, ki cirkuszosdival álmodja vászonra. Az alábbiakban bemutatott film ez utóbbira példa.

Mivel már alig van olyan ember a Földön, aki ne hallott volna Stephenie Meyer nagysikerű tinivámpír-regénysorozatáról, így az előzmények bemutatását most elhanyagolnám.

Sok kérdést vet fel az időutazás mint elgondolás. Na, most nyugodjon meg mindenki, akit kiver a víz az ilyen sci-fi eretnekségek hallatán, mert Az időutazó felesége című filmben az időutazás csak amolyan szükséges rossz, ami nélkül tényleg mesébe illő lenne főhőseink szerelme.