Miskolcon alapvetően háromfajta beülős hely (ejtsd: kocsma) létezik. Az egyik, ami időtlen idők óta ugyanott van, ugyanúgy hívják, legfeljebb koronként megújítják. Aztán van a tiszavirág életű, amihez még hozzá sem szoktál, de már bezárt (ilyen például a Traffik, amiről most jött volna a tesztünk, csak közben felszívódott). És vannak olyanok is, amelyek régóta megvannak, de időnként nevet váltanak.
Az egységet - ahol legutóbb megfordultunk - hívták már Ezüstdárdának és Vian Cafénak is, most Cortez névre hallgat. Számomra tipikusan az a hely, ahová akkor jövök, amikor a törzshelyem minden asztala foglalt, ám mégsem akarok a pokol setét bugyraiba leereszkedni (amire lássuk be, sok kocsmában volna lehetőség). Hogy mi fogadja itt a mindenkori látogatót?
Lássuk 5P-s rendszerünkben:
Placc: nem teljesen mai a design, de korrekt. Jó bent ülni, van feelingje.
Pincér: nagyon kulturáltak, gyorsak, ha észrevesznek, nincs is hiba semmiben.
Pia: Van választék, akár sörről, akár borról, akár egyéb termékről legyen szó, de annak sem kell kifordulnia az ajtón, aki alkoholmenteset inna.
Pipilde: Ha a vendégek ismernék a kukát, és nem a földre dobnák a papírtörlőt, tökéletesnek is mondhatnám.
Parkoló: Vannak mélygarázsok és parkolók is, tömegközlekedéssel is jól megközelíthető.
Összegzés: A Cortezt azoknak ajánlom, akik egy nem túl csendes, de nem is túl zajos helyen hangulatos estére vágynak egy jó baráttal, esetlen nagyobb társasággal
(Amennyiben ötletetek van, hogy mit teszteljünk még, írjátok meg a szerkesztoseg@mertnet.net címre!)