A nyelvtanfolyamra az jelentkezhet, aki orosz nyelvtudással jön az egyetemre vagy itt tanul orosz nyelvet. Az Oktatási és Kulturális Minisztérium szervezésében magyar állampolgárságú, nappali tagozatos hallgatók vehetnek részt rajta. A repülőút, a szállás és a tanfolyam ingyenes. És ezen felül 150 dollárt is kap az egyetemista.

A rendszerváltozás óta eltelt 14 év a 15 milliós orosz fővárosban nem múlt el nyomtalanul. Mára Moszkva az egyik legnagyobb, legdinamikusabban fejlődő és legdrágább metropolisza a világnak. A 30 x 40 kilométeres területen elhelyezkedő városban több mint 13 ezer, 9, 17, vagy 21 emeletes panelház van. Horizontálisan már nincs hova terjeszkedni, ezért vertikális bővítésekkel próbálkoznak. A városra jellemző a polaritás: a Lada mellett parkoló Maserati, Hummer sem szokatlan látvány.

Érkezésünkkor az otthoni +2 fok után kicsit szokatlan volt a hó és a -6 fok. A másnapra beköszöntő -34 fokos hideg pedig már próbára tett minket. A szállásunk egy 14 emeletes koliban volt, amit az első nap egy nagytakarítással tettünk lakhatóbbá. A koliban van menza és bár is, ahol hetente kétszer volt *4F8@H,8" (diszkotyéka). Az intézetben oroszul tanuló külföldiek és tanárnak készülő oroszok tanulnak, így a koliban a világ szinte minden nyelvét hallani. A legtöbb lakó jól tolerálja a különböző kultúrák ütközését (kivétel a thai konyha jellegzetes „illata“).

Az első nap kipróbáltuk a menzát. Miután jobban lettünk, inkább főztünk vagy az otthonról hozott instant-munícióból ettünk. A boltok többsége jól felszerelt, a nagyobb hipermarketekben minden megtalálható, de a cirill betűk miatt a bevásárlás sokkal több időt vett igénybe, mint itthon. A gyümölcsök, húsok, felvágottak elég drágák, a többi élelmiszer a magyar viszonyokhoz hasonló árfekvésű. A vodka nagy választékban és olcsón kapható.

Az órák fél tíztől délután háromig tartottak és csak a hét négy napján volt tanítás. A tantermek nem messze, a kolival egy épületben voltak, bár a liftek nem mindig működtek. Az órákon nyelvtudás szerint szétosztva, 6-8 fős csoportokban vettünk részt. A tanárok többsége segítőkész. Az órák hangulata kellemes, viszont színvonala és követelménye nem túl magas. A képzés mégis eredményes, mert amit az órán tanultunk, azt este a bárban már alkalmazni is tudtuk. A nyelvtanulást segítette az is, hogy a mi kis „multikulti“ közösségünkben az orosz nyelv volt az egyetlen „közös nevező“. Az első napokban még hosszas körülírással és mutogatással oldottuk meg a kommunikációt (a hat hét alatt viszont klasszisokkal jobbak lettünk Activityben).

Az időjárás javulásával egyre több időt töltöttünk városnézéssel, az órák után (vagy helyett) megpróbáltunk minél több nevezetességet megnézni. A Kreml és a Vörös tér nem az egyetlen látnivalója Moszkvának, a múzeumok, szobrok és templomok szinte egymást érik. Az építészetre - mint minden másra - a monumentalitás jellemző: nagy terek, magas épületek mindenhol.

Szabó Ádám