A bizalom, a társadalmi bizalom meghatározása nem egyszerű feladat, azonban a konferencia előadói több féle társadalomtudományi álláspontot is felvillantottak. Dr. Furmanné dr. Pankucsi Márta a Szociológiai Intézet vezetője szerint a demokrácia a félelemmentes életet jelöli. Mindazon által a rendszerváltáskor egy megváltozott társadalmi keretbe csöppentünk, amelyhez megváltozott életreceptekre van szükség.  A korábbi életreceptek nem működnek már, mert a diktatúrák az embereket magányossá tették, hiszen elhitetik velük, hogy pótolhatóak. A mai magyar fogyasztói társadalomban az emberek magányossága terén nem történt változás, ez eredményezi a bizalmi deficitet. A deficit kiküszöbölésére az egyetlen megoldás az életreceptek megváltoztatása.
Fekete Iván a Gazdaságtudományi Kar Humánerőforrás Intézeti Tanszék oktatója az értékrend és a kultúra válságának az oldaláról közelítette meg a kérdést. Fontosak a bennünk lévő attitűdök, beállítódások, hiszen ezek határozzák meg magatartásunkat. A másik viselkedéséből, illetve magatartásából, stílusából meghatározhatjuk a partnerünk attitűdjét, értékrendjét. A z értékrendek változása a humánerőforrás felértékelődésének szempontjából is fontos.
P. Hess István SJ római katolikus lelkész, a Miskolci Katolikus Egyetemi Lelkészség vezetője a bizalomvesztésnek több forrását is látja. Az emberekből gyakran hiányzik a lelki dimenzió, ezért egyedül vannak. Az egyedüllét azonban kikezdi a másikba vetett bizalmat. A bizalmatlanság forrása a bűntelen társadalomkép, az áldozattársadalom és az instant társadalom, mely a kétdimenziós társadalomképből fakad.  
Debreceni József politikai közíró a harmadik Magyar Köztársaság jellemzőit vizsgálta abból a szempontból, hogy az emberek mennyire bíznak a közintézményekben. A közintézményekkel szembeni bizalom az elmúlt években egyre csökken. Azonban nem csak a közintézményekkel, hanem a jelenlegi államberendezkedéssel szembeni bizalom is.
Az előadás sorozatot Dr. Majtényi László az Állam- és Jogtudományi Kar Információs- és Médiajogi Tanszék docense zárta, aki az alkotmányos hagyományokról és az elveszejtett Alkotmányról tartott rövid expozét. Alkotmány által képviselt értékek fontosságát hangsúlyozta. Van több olyan nemzedék, amely a ’89-es Alkotmány szellemiségében nőtt fel. Megszokta, hogy vannak alapjogai és azokat nem fogja veszni hagyni.