Szinte lézengtek a fiatalok a Menza előtt. Semmi probléma – gondoltam magamban –, bizonyára én érkeztem túl korán. Elhatároztam, hogy felderítem a terepet: bejártam a Piros és a Kék Rockyt, majd felsétáltam a Galériába. Mikor visszaértem kiinduló pontom, a Nagyszínpad elé, döbbentem rá, hogy hiányzik valami. Hol van a többi színpad? Vagy én emlékszem rosszul? Nem hagytam, hogy a felismerés és a hideg kedvemet szegje, úgyhogy a Nagyszínpad előtt álló tömeg közé furakodtam, és egyre inkább belefeledkeztem a Bikini változatos zenei világába. Mikor már elfagytak a lábujjaim, úgy döntöttem ideje odébb állni, és erős stílusváltást téve besiettem a „Kékbe”, ahol éppen a Maszkura és a Tücsökraj zenélt. Éreztem, hogy a leki egyensúlyom kezd helyre rázódni, majd a végső felszabadulást az Irigy Hónaljmirigy adta meg. Már az első percben éreztem, hogy igen ez már a régi, jól megszokott rocktóberi tombolás lesz. És nem kellett csalódnom. Mint ahogy ezt követően a talp alá valót keverő lemezlovasokban sem…
 
Képek a Rocktóberről itt:mertnet.net/gallery