Az utóbbi időben többször is elhangzott, hogy Magyarország - az Európai Unió Tanácsának soros elnökeként - komoly lehetőségek és kihívások előtt áll. Nincs ezzel másként az a húsz, hazai felsőoktatásban tanuló hallgató sem, akiknek lehetősége nyílik arra, hogy - a Fiatal Európa Szerkesztőség tagjaiként - közelebbről is megismerjék a hazai és európai döntéshozók soros elnökséghez kapcsolódó munkáját. A hallgatók profi körülmények között tudósítanak majd a soros elnökség fejleményeiről.
Akár a profik
A „Fiatal Európa Szerkesztőség” című – az Európai Bizottság, a Külügyminisztérium és az Európai Parlament kezdeményezésére és finanszírozásában megvalósuló - projekt a soros elnökség kommunikációjának részeként indul el. A program során egy pályázat keretében választják ki a legrátermettebb diákújságírókat, akik testközelből kísérhetik figyelemmel a soros elnökséghez kapcsolódó eseményeket. A legjobb 20 jelentkező - egy erre feljogosító belépőkártyával - a hivatásos és tapasztalt újságírókhoz hasonlóan részt vehet az elnökséghez kapcsolódó, a sajtó számára nyitott eseményeken. A főiskolás és egyetemista hallgatók feladata cikkek, tudósítások, beszámolók írása lesz a soros elnökség aktualitásairól, fejleményeiről. Megszólaltathatnak brüsszeli tisztségviselőket, minisztereket és természetesen hazai politikusokat is.
A hallgatók számára sok lehetőséggel és kihívással kecsegtető projekt januárban veszi kezdetét. A hónap végéig kiválasztott jelentkezők márciustól a „frontvonalról” számolhatnak be a soros elnökség legfontosabb mozzanatairól, írásaik publikálásra kerülnek az országos és regionális nyomtatott, valamint az on-line sajtóban.
Mentorok felügyelik a szakmai munkát
Ezt megelőzően a kiválasztott hallgatók februárban, egy speciális e-learning képzés és egy kétnapos felkészítő tréning keretében sajátíthatják el a legfontosabb EU-s és újságírói ismereteket. Így minden feltétel adott lesz ahhoz, hogy az elhivatott újságírótanoncok a profik között is megállják a helyüket. A programhoz kapcsolódó költségeket az Európai Bizottság, a Külügyminisztérium és az Európai Parlament finanszírozza, így a jelentkezőknek nem jelent anyagi terhet a részvétel. A felkért mentorok folyamatos szakmai felügyelete és a program promóciója biztosítja, hogy a hallgatók írásai, publikációi magas színvonalúak legyenek és országos és regionális lapokban is megjelenjenek.
Január végéig lehet jelentkezni
A pályázatra minden 18 és 24 év közötti, a magyar mellett legalább egy idegen (európai uniós) nyelvet beszélő, Magyarországon tanuló főiskolai vagy egyetemi hallgató jelentkezhet. A pályázati anyagban csatolni kell egy szakmai önéletrajzot, motivációs levelet, hivatalos hallgatói jogviszony-igazolást, a nyelvtudás igazolását és egy próbamunkát. A pályázatról és a feltételekről részleteket a www.eu2011.hu/veledvanteleasajto oldalon olvashatnak. A jelentkezési határidő 2011. január 31.
Svéd minta alapján
Az Igazgatási Partnerség keretében az Európai Bizottság, az Európai Parlament és a Külügyminisztérium 2007 óta, évente meghatározott közös kommunikációs célok mentén valósítanak meg és finanszíroznak egyes kiemelt projekteket. Ezek egyike az „Fiatal Európa Szerkesztőség” című program is, melyhez egy Svédországban már sikeres projekt adta az alapötletet.
A svéd soros EU-elnökség 2009 második félévében "Young Reporters" („Fiatal tudósítók”) címmel programot indított. Az elnökség ideje alatt középiskolás diákok tudósítottak a Svédországban zajló informális miniszteri és egyéb EU-s találkozókról. A program része volt a svéd elnökség hivatalos kommunikációs programjának.
Az Európai Bizottság kiemelten fontosnak tartja, hogy a fiatalok megismerjék az Európai Unió döntéseit, amelyek mindennapjaikra gyakorlati hatással vannak, éljenek azokkal a formális és informális oktatási, nyelvtanulási és tapasztalatszerzési lehetőségekkel, amelyet az Unió számukra biztosít. Ennek egyik fő eszköze multiplikátorok képzése, akik hiteles közösségi kommunikátorokként közel tudják vinni Európát a fiatalokhoz. A diákújságírók részvétele a magyar elnökség kommunikációjában jól szolgálja ezt a célt: a fiatalok saját szemszögükből, egymás számára érthetőbb módon tudják bemutatni és megvitatni azokat a kérdéseket, amelyek élethelyzetükből fakadóan leginkább érintik, foglalkoztatják őket.