.
aktuáliscampusnagyítójó tudnikávézótükrömkitekintőcool-turmixfeelinggalériavivát vitálprogramsport

Küldetés: teljesítve


Lezárult egy fejezet a terrorizmus elleni harcban - hangoztatta lelkesen az amerikai politikai élet az Oszama bin Laden levadászását követő napokban. A terroristavezér likvidálásának legitimitásáról kérdeztük dr. Kirs Esztert, az Európai és Nemzetközi Jogi Intézet adjunktusát,  aki a nemzetközi büntetőjog és a fegyveres konfliktusok joga területén folytat tudományos kutatásokat.




- Hatalmas ovációval fogadta a Nyugat, azon belül is elsősorban az USA Oszama bin Laden levadászását. Mit jelentett az amerikai nép számára a terroristavezér?
- Az amerikai átlagpolgár fejében úgy jelent meg bin Laden, mint egy jelkép. Mítosz épült a személye köré, ami most semmivé foszlott. Kérdéses persze, hogy szükségszerű volt-e a likvidálása.

- Barack Obamának, ha az apadó támogatottságát nézzük, mindenképpen.
- Az amerikai elnöknek ez egy óriási siker, hiszen a 2008-as választási kampányának egyik sarkalatos ígérete volt az al-Kaida fejének eltávolítása. Ugyanakkor arról sem szabad megfeledkeznünk, hogy ha kivonják Afganisztánból a csapatokat - márpedig erre is tett ígéretet Oba­ma -, akkor elmondhatja majd: nem zárult sikertelenül a háború. Ebből a szempontból indokolt lépés volt az USA részéről az akció.

- A nemzetközi jogi normákat nézve azonban igencsak kérdéses a jogossága.
- Véleményem szerint, bár biztonságpolitikai értelemben minősíthető legitimnek, mindenképp jogszerűtlen volt a fegyveres támadás, több okból is. A fegyveres támadás jogszerűségének nemzetközi jogi megítélése tekintetében szinte lényegtelen, hogy Pakisztánnak - melynek fővárosától, Iszlámábádtól 60 kilométerre lőtték le bin Ladent - volt-e információja arról, hogy az ország területén él a vezér. Az akció egy ország állami szuverenitását sértette, hiszen annak tudta nélkül zajlott le. Az ENSZ Alapokmányának 51. cikke szerint jogos önvédelmi helyzetben engedi a fegyveres támadást, de ennek azonnalinak, elkerülhetetlenül szükségszerűnek és arányosnak kell lennie. Ebben az esetben, már ha csak az azonnaliság kritériumát vesszük szemügyre, nyilvánvaló a helyzet, hiszen az elv bár megenged néhány hetes csúszást, jelen esetben egy tíz éves eltérésről beszélhetünk, minthogy az egyetlen támadás 2001. szeptember 11-én érte az Egyesült Államokat. Jogos önvédelemről tehát nem beszélhetünk. Az ENSZ Biztonsági Tanácsának kifejezett felhatalmazása biztosíthatott volna még jogalapot a fegyveres erő alkalmazására, mivel azonban ilyen határozat nem született, az akció jogszerűtlen volt.

- Akkor mégis, az amerikai vezetés mivel tudja indokolni bin Laden lelövetését?
- Amerikai nemzetközi jogászok kidolgoztak egy teljesen új koncepciót ilyen esetekre, mivel - véleményük szerint - a terror elleni háború új szabályokat tett szükségessé. Az ENSZ Biztonsági Tanácsának vonatkozó határozatai szerint annak az államnak kell megtennie a szükséges intézkedéseket a terrorszervezet ellen, amelynek területén az működik. Az új koncepció szerint viszont, ha ez az állam nem képes vagy nem kész ezeket az intézkedéseket megtenni, akkor egy másik állam beavatkozhat. Ez a nemzetközi közösség által elfogadott normák kifacsarása.

- A másik, ami a nemzetközi normákkal ellentétes, az a fegyvertelen ember elleni támadás.
- Így van. Ha újra csak abból indulunk ki, hogy fegyveres konfliktusról van szó - ami az amerikaiak álláspontja -, és az erre vonatkozó szabályokat figyelembe kell venni, akkor a tény, hogy fegyvertelen emberre támadtak, ugyancsak jogszerűtlennek nevezhető. A jogszerű eljárás az lett volna, ha letartóztatják, és bíróság elé állítják. Persze politikai és biztonságpolitikai okok miatt indokoltabb volt a likvidálás.

Kujan.
Illusztráció: www.thirdage.com