Szeretném rögtön a legelején leszögezni: a barátnőm egész jól kezeli (vagy legalábbis jól titkolja, ha mégsem így  lenne), hogy van olyan nő az életemben, akire barátomként tekintek. Semmi féltékenység, semmi hiszti a részéről, teljes a bizalma irántam, aminek én örülök a legjobban. Talán azért is lehet ez így, mert igyekeztem már a kapcsolatunk elején tisztázni: van olyan lány az életemben, aki közel áll hozzám; nem kell ezt félreérteni, egyszerűen csak az évek során kialakult köztünk egy olyan viszony, hogy mindent meg tudunk beszélni egymással.

Ez talán zavarhatná is a páromat, hiszen nem ő az egyetlen, aki ismeri a gondolataimat. Persze, ő az első, akinek elmondom, hogy mi történt velem, mivel én magam is vele szeretném leghamarabb megosztani azt. Persze van olyan, amit a barátaimnak is elmondok - akkor is, ha éppen nő az illető. Mindezek nem is zavarják, egyetlen dolgot kivéve: amikor kettőnk dolgairól beszélek vele. Annyiban igazat adok neki, hogy ezek mégiscsak a magánügyeink, de kérdem én: az miért esik kevésbé rosszul, ha egy haverral beszélek ezekről? Nyilván nem adom ki a legbensőbb titkainkat, de néha szükségét érzem annak, hogy egy harmadik, “kívülálló" emberrel is meg tudjam beszélni a dolgaimat. Végül is egy lány-barát csak jobban tudja, mit akarnak a pasiktól.

Persze, belátom magam is: igencsak pengeélen táncol az a férfi, aki nők barátságát élvezi. Álszent dolog lenne azt állítani, hogy a vonzalom teljesen kizárható ilyen esetekben. Nyilván van valamennyi, különben nem kerülhetnének olyan közel egymáshoz. Mi az, ami miatt mégis nyugodt vagyok annak ellenére, hogy a barátnőmnek vannak fiú barátai? Csak egy "aprócska" dolog: velem van, és tudom, hogy boldog mellettem. Meg persze ha annyira bejönnének egymásnak, akkor már régen együtt lennének, és nem barátkoznának olyan hosszú évek óta.

Na, azért persze én sem vagyok mindig ilyen nyugodt. Láttam már igaznak mondott barátságból kibontakozó szerelmet, van erre is jócskán példa. De én nem fogom a féltékenykedésemmel a másik karjába hajszolni a barátnőmet!