A mindennapok során is többféleképpen kerülhetünk kapcsolatba az ásványokkal, tudtuk meg dr. Szakáll Sándortól, az Ásvány- és Kőzettani Intézeti Tanszék vezetőjétől.

Grafit, gyémánt

Az egyik kapcsolati mód az ember eszközhasználata révén jön létre, míg a másik esetben közvetlen kapcsolatba kerülünk ezekkel az anyagokkal, amelyek a szervezetünkre is hatással lehetnek.
Az ásványok sokféle, és a laikusok számára sokszor rejtett felhasználására az egyik legjobb példa a szén. Feltehető, hogy grafit formájában már kisiskolásként megismerkedünk vele. A másik legismertebb módosulatát, a gyémántot azonban már nem nagyon kötjük a szén fogalmához. Ráadásul a köztudatban elsősorban drágakő mibenlétéről, tehát ékszerként ismert, ám a XXI. században mind a fúróipar, mind az elektronikai ipar széles körben kihasználja természetes tulajdonságait.

A jó, a rossz és az emberi

Az Ásványfesztiválon látható lesz egy szétszedett komputer, hiszen korunk jellegzetes eszköze, a számítógép mintegy negyven kémiai elemet tartalmaz, melyeket a fesztiválon bemutatnak azokkal az ásványokkal együtt, melyekből kinyerhetők.
Az ásványok egy csoportjával önkéntelenül is kapcsolatba kerülünk. Egyik ilyen a kősó, melynek hiánya és túlzott bevitele is kedvezőtlen hatást vált ki szervezetünkben. Sőt, mi magunk is "termelünk" ilyen anyagot: az apatit ásvánnyal analóg, úgynevezett "bioásvány" a csont is.
De egy lélegzetvétellel is számos ásvánnyal kerülünk - sokszor nem kívánt - kapcsolatba. A városi levegőben például ólom- és arzénvegyületek is jelen vannak. Ezek, talán mondani sem kell, olyan ásványok, melyek veszélyesek egészségünkre. A szmog ismert fogalom, de ki gondolná, hogy egyes szálló porokban az egyik veszélyes, légzőszervi betegséget, szilikózist okozó anyag a kvarc. Ami egyébként más formában és főleg méretben, de az órától az ékszerekig számos formában itt van körülöttük...