A stressz "a szervezet nem specifikus válasza egy igénybevételre". Egy-egy új vagy váratlan helyzet, legyen akár pozitív vagy negatív, előidézheti a stresszt, az újraalkalmazkodás iránti szükségletet. Selye János szerint - a stressz fogalma az 1930-as években az ő kutatói munkássága nyomán vált ismerté - a stresszreakció beépített mechanizmus. Akkor lép működésbe, amikor követeléseket támasztanak velünk szemben.
Mindenki másként reagál. Van, aki negatív, védekező, esetleg támadó viselkedésformát vesz fel, s van olyan, aki nyugodtan, toleránsan veszi tudomásul az adott helyzetet.

A stressz lehet akut vagy krónikus, centrális vagy periférikus, előfordulhat eustressz (pozitív) és distressz (negatív). Azonban fajtájától függetlenül drasztikusan kihat szervezetünkre, hiszen alapvető tápanyagtartalékoktól fosztja meg és gyengíti az immunrendszert.
Oldjuk a stresszt

Sok természetes dologgal csökkenthetjük a feszültséget, ezek azonban nem oldják meg a problémát, csupán időlegesen. A csokoládé, a tea, a cukor, vagy éppen a kávé, az alkohol is megszünteti a stressz tüneteit, ám hosszú távon nem segítenek, sőt, károsítják a szervezetet.
Az időleges megoldások mellett azonban vannak természetes stresszcsökkentő és életjavító gyakorlatok is. Egyik legjobb módszer a nevetés. Egy feszült helyzetben azonban, valljuk be, csak kevés ember tud őszintén nevetni. A testedzés azonban minden helyzetben megoldást jelent. Ha megtaláljuk azt a testmozgást, amivel kiengedhetjük a fáradt gőzt, akkor azzal az adott helyzetet is oldjuk és tartósan jót teszünk vele fizikumunknak is. A kiadós, egészséges táplálkozás egyensúlyt teremt a szervezetben, és mint tudjuk, egy egyensúlyban élő ember könnyebben is kezeli a stresszhelyzeteket.

Tudományosan
Stressz hatására egyidejűleg több folyamat veszi kezdetét a szervezetben. A vázizomzat összehúzódik, a hipotalamusz, az agy kis idegi központja pedig reagál. Ez hatással van a szervek önkéntelen működését vezérlő vegetatív idegrendszerre. Ahogyan az izmok megfeszülnek, a légzés gyorsabbá és mélyebbé válik. Egyes véredények összeszorulnak, emelve a vérnyomást, és csaknem elzárva a bőr alatt futó vércsatornákat. A torokban és az orr körül lévő izmok szélesen nyitva tartják a légcsatornákat. A gyomor és a belek pedig átmenetileg felfüggesztik az emésztést. A verejtékezés fokozódik, a nyálka- és nyálkiválasztás csökken, a pupillák kitágulnak. Eközben az agyalapi mirigy két további hormont is kiválaszt, rövidített nevükön TSH-t és ACTH-t, melyek növelik a test energiatermelési sebességét, ami pedig megerősíti a vegetatív idegrendszeren keresztül a mellékveséknek küldött jeleket. Az ACTH közel 30 egyéb stresszhormon kiválasztását indítja el a mellékveséből a véráramba.