Az Ásványtani-Földtani Intézet megújult laborjainak, műszerezettségének, szakembereinek és külső kapcsolatainak köszönhetően egyre nagyobb a tudomány szempontjából is újdonságot hozó anyagok száma, tudtuk meg dr. Szakáll Sándortól, az Ásvány- és Kőzettani Intézeti Tanszék tanszék vezetőjétől.

Ezek közé tartozik a kabazit-Mg is. Rövid időn belül ez a második olyan, a tudomány számára új ásvány, aminek - jelenleg publikáció alatt álló - leírása a Miskolci Egyetemhez köthető. Ez egy zeo­litásvány, amely a Balaton-felvidéki Bazsiban található bazaltbányából származik. Kónya Péternek, a Mikovinyi Sámuel Földtudományi Doktori Iskola végzős hallgatójának a kutatásai során találtak rá, az ő doktori munkája foglalkozik ugyanis a Balaton-felvidéki bazaltok ásványegyütte­seivel.

Újdonságát az adja, hogy az eddig ismert kabazitfajtákban a kalcium, nátrium, stroncium és kálium dominált, ennél pedig a magnézium. A szükséges vizsgálatokat a tanszék munkatársai a Modenai Egyetem kutatóival közösen végezték el, akikkel már évek óta szoros munkakapcsolatban vannak.

A kabazit-Mg nem az első, és nem is az utolsó olyan ásvány, aminek felfedezése egyetemünkhöz köthető. Egy másik újdonság, egy szulfátásvány már túl van az elfogadáson, egy arzenátásvány pedig épp most van elfogadás alatt. Sőt, ezeken túl is több reményteljes új ásványaspiránsa van még a tanszéknek. A korábbi eredményekre pedig alább utalunk.

Egyetemünk oktatóinak nevéhez köthető új ásványok, kőzetek:
- a selmeci korszakból:
Wehrle Alajos (1838): wehrlit, egy ultrabázisos kőzet nevét adta,
Scopoli, Giovanni Antonio (1769): nagyágit, egy szulfidásvány,
Ruprecht, Anton (1783): rodonit, egy szilikátásvány;

- Miskolci Egyetem:
Szakáll Sándor Sajó Istvánnal (2007): kochsándorit, egy karbonátásvány.