A dokumentumok pótlására a diákoknak július 8-áig nyílik lehetőségük, vagyis az érettségi bizonyítványuk, diplomájuk fénymásolatát eddig az időpontig postázhatják vagy tölthetik fel az elektronikus adatbázisba. Ugyancsak eddig az időpontig élhetnek a jelentkezők az egyszeri sorrendmódosítás lehetőségével. Érdemes tehát átgondolni, hogy az előzetesen megjelölt rangsoron akarnak-e változtatni.

A júliusi ponthatárhúzás ugyan még távolinak tűnik, de addig nehéz megmérettetéseken kell helytállniuk a jelentkezőknek. A középiskolásoknak sikeres érettségi vizsgákat kell tenniük, a mesterképzésre jelentkezőknek pedig meg kell szerezniük diplomájukat, illetve felvételizniük kell. Az alapképzéssel ellentétben a mesterképzéses felvételik nem központosítottak, így a követelmények a különböző egyetemek más-más karain és szakjain eltérőek lehetnek. Erről érdemes előre informálódni a felvételi tájékoztató vagy a kari honlapok segítségével.

Piaci különbség

A bolognai rendszer lehetővé teszi, hogy az alapképzés során a hallgatók gyakorlatorientált képzésben vegyenek részt, és megszerzett tudásukat - az adott szak képzési idejétől függően - 6-7-8 félév után kapott diplomával a munkaerőpiacon hasznosítsák. Emellett a képzés célja, hogy a diákok megalapozzák elméleti ismereteiket, amelyet később a mesterképzésben elmélyíthetnek.
A gond mégis sokszor az, hogy a munkáltatók nem minden esetben ismerik az alapképzésben megszerzett diploma értékét, a végzett szakemberek tudását. A felsőoktatási szakemberek feladatai közé tartozik tehát, hogy tudatosítsák, mire alkalmazhatók az alapszakot végzett fiatal diplomások.

Mesteri választás

A bolognai rendszer egyik előnye abban rejlik, hogy nem határozza meg szigorúan a tantárgyak felvételi sorrendjét. Ez azonban veszélyt is rejt magában: a hallgatók egy-egy tárggyal elcsúsznak, mert úgy gondolják, hogy ha nem sikerült a követelményt az adott félévben teljesíteniük, majd ezt megteszik egy következő szemeszterben. Néhány hallgató tehát nem végez időben, sokan a meghatározott képzési időhöz képest csak egy-két, esetleg több félévvel később kapnak diplomát.

Azok viszont, akik megszerzik alapszakos oklevelüket, rendszerint mesterképzésen folytatják tovább tanulmányaikat. Dr. Szűcs István tanulmányi rektorhelyettes véleménye szerint a hallgatóknak csak akkor érdemes más felsőoktatási intézményben végezniük a mesterképzést, ha a választott képzés nem indul egyetemünkön. Ha valaki úgy dönt, hogy az elvégzett alapképzéshez képest más területen szeretne továbbtanulni, akkor a rendszer nyitottságának köszönhetően - a mesterképzésben - lehetősége van a változtatásra, pályamódosításra.