Az előadók élete nem könnyű. Dérynét pályája nagy részében a nagyérdemű imádta. Nem kevés előadás csak miatta aratott zajos sikert, gyakran a nézők soraiból hangosan jelezték, hogy Rózát akarják hallani. Ilyenkor a darab - bárhol is tartott éppen - félbeszakadt, s Déryné Széppataki Róza éneklésbe kezdett.

A színésznő karrierje szomorú fordulatot vett az idő múltával, amikor hangja megkopott, kiesett a közönség kegyeiből. 1852-ben búcsút intett a színpadnak, és férjével Diósgyőrben éltek tíz évig, Déry István haláláig. Azt követően testvéréhez, Johannához, Kilényi Dávid színidirektor özvegyéhez költözött a Hunyadi utcára. A két özvegy Hunyadi utcai lakása igazi színi lakóövezet volt, amit inkább a kényszer szült: jövedelmüket kiegészítendő bérbe adták szobájukat. Így lakott itt többek között Egressy Ákos, Bényeyné Harmat Emma, a szomszédságban pedig színésznő feleségével Schabinsz­ky László fényképész, aki sokat dolgozott Munkácsy Mihálynak, és a festőt onnan ismerte, hogy annak mostohaanyja is ott lakott...

A fényképész, akinek kriptája a Latabáréké mellett áll az avasi temetőben, 1868-ban, egy évvel Rózát követően halt meg. Széppataki Johannának Latabár Endre színidirektor felesége emeltetett kőkeresztet, de Rózát sem kísérték a rajongók utolsó útjára a Szent Anna temetőben, a híres primadonna virrasztásán csupán néhány szomszédasszonya vett részt.