Sokan állítják, hogy a tél a természet halála, a fecskék már sehol sincsenek, a medve is inkább elmegy aludni, a fák lehullatják leveliket. Ez azonban nem jelenti azt, hogy nekünk is be kell zárkózni és forró csokit szürcsölgetve, a puha takaró melegében tévézni. Nem mondom, eléggé vonzó gondolat, ám a szervezetünkre nem biztos, hogy jó hatással van, pszichénkről nem is beszélve - gondoljunk csak a tavaszi fogyókúradömpingre, vagy a téli depresszió jelenségére.

Ideje tehát lassan termoszba tenni a forró csokit, és irány a természet! Hideg van, de ha rétegesen öltözködünk, akkor elkerülhetjük a fel- és megfázást a korcsolyapályán vagy kint a sípályákon. Ha valaki unalmasnak tartaná a síelést, snowboardot is csatolhat a lábára. A motorok elkötelezettjei télen sem maradnak teendő nélkül, hiszen a jégmotorozás is egy remek alkalom arra, hogy kimozduljanak.

A tél tehát nem zárja be a sportolási lehetőségeket, sőt. A csúszós életmódban azonban gyakoribb a mindenféle csonttörés, ficam, baleset, így érdemes tudatosan művelni az általunk kedvelt sportot. A tudatossághoz hozzátartozik, hogy a hidegben kevésbé érezzük a sérülés fájdalmait, így tanácsosabb nem erőltetni a sérült testrészeinket - sőt, azt megelőzően az egészségeseket sem, tehát még fontosabb a bemelegítés. A réteges öltözködés mellett figyeljünk a láb- és kézfejek elfedésére is, hiszen ezen testrészeink kevésbé érzékelik a hideget. Sálra sem divatból van szükség, hanem torkunk védelmére, mert bárhol, bármikor kitörhet egy spontán hógolyócsata. És egyáltalán, ha plusz oxigénbevitelre van szükségünk, nem a legjobb, ha közvetlenül a torkunkra lihegjük be a hideg levegőt.

Szabadtéri sportolási lehetőség tehát sokféle van télen is, ám egészségünk csupán egy, amelyre ha nem vigyázunk, hamar újra a takaró alatt találjuk magunkat zsebkendőkkel és C-vitaminnal körülvéve, s ez kevésbé hangzik jól, mint a forró csokis pihenés a téli sportolás után.

Tudományosan

Nyugat-európai felmérések alapján a társadalom 80-90%-a állítja magáról, hogy nem mozog eleget. Az inaktív életmód pedig igen káros hatással van a szervezetre. Fokozza a koszorúér-betegségek kialakulásának kockázatát is. A testmozgással rendkívül sok jót tehetünk szervezetünkért. Így a rendszeres sportolás fokozza a szív és a tüdő teljesítő­képességét, csökkenti a szívizomzat oxigénigényét. Rendszeres edzés hatására csökken a vérzsírszint, a vérnyomás, és az izommunka csökkenti a vércukorszintet. Mindösszesen napi 30 perc mozgással már kiiktathatjuk az inaktív életmód okozta kockázatokat. Az eredmény pedig nem pusztán fizikai, a mozgás egyaránt növeli a koncentrációs és teljesítőképességet, így minden szempontból csak nyerhetünk.