El sem hiszem! Kimegyünk a nulladik napra, várunk öt órát, és már csak a pótkemping marad! Ráadásul épp a rockzenei sátor közelében van néhány talpalatnyi hely. Szépen süt a nap, fullasztó meleg van, semmi baj!
Következhet a terep felderítése. Merre vannak a mosdók, a zuhanyzók, amiket több tízezer emberrel kell majd megosztanunk, és merre találjuk a lényeget: a színpadokat. Miután mindent betápláltunk az agyunkba, jöhet a város feltérképezése! Kell egy nyugodt, viszonylag olcsó hely, ahol a napi étel- és italadagokat megtaláljuk. Pár órás séta után ezek is megvannak. Közben beesteledett, és holnaptól indul a többnapos buli. Ideje kipróbálnunk újdonsült otthonunkat. Sötétben, a sátortengeren átvágva, rögzítő zsinórokban botladozva meg is érkezünk. Egy kiadós alvás ránk fér a nulladik nap után.

Másnap

Minden terv borul! A délig tervezett alvás nem kivitelezhető, hiszen már nyolckor kitessékel a meleg a sátorból, ami nem igazán lesz jó a hajnalig tartó bulik után. Az esti kon­certek után pedig rá kellett ébrednünk, hogy nem mindenki jött ki korábban a fesztiválra, így a sátorhoz való visszatérést nehezítette az újonnan felbukkanó lakóalkalmatosságok hada, ami az előző napon bejáratott útvonalat is megváltoztatta. Az eddigi öt szomszédunk mellé még legalább három érkezett!

Utolsó nap

Hogy mi is történt az elmúlt néhány napban, amikor nem volt időm írni? Lassan megvoltak a fix szomszédok, a hálóhelyünkhöz való bejutás útvonala, és a közeli sátorból hajnalig ordító zene is elviselhetővé vált. Mindenhová rutinosan és gyorsan jutottunk el. Észre sem vettük, és rengeteg új barátra is szert tettünk. Hamar hozzá lehet szokni ehhez a létformához, de vége a fesztiválnak...
A távozás már simán ment, csak a vonaton voltunk kicsit sokan, de ez már nem okozott kellemetlenséget, hiszen összekötött minket a sok közös élmény.