Az igazsághoz az is hozzátartozik, hogy akár a fotósnak, akár más kollégának említettem a nevet, már pusztán a környék miatt rájuk jött a hidegrázás, ám végül csak elcsábítottam néhányukat megnézni, mit rejt az a sarokház. Lássuk az 5P-t!

Placc: Áporodott levegő és igénytelenség lengi be az egész helyet. Málló plafon, koszos székek, koszos pult, meg úgy érezni, alapban megállt az idő vagy húsz éve. Pozitív, hogy a poharak makulátlanok voltak.

Pia: A választék széles, az egészen kommersztől a jó kategóriáig van minden, lehet válogatni, az árak pedig egyáltalán nem vészesek.
Pincér: Újfent csak pultosról beszélhetünk, aki a törzsvendégekkel kedvesnek mondható, ám rajtunk például rendesen ledöbbent (pláne, hogy ketten csak kólát fogyasztottak).

Pipilde: Az idő itt is megállt, a húgyszag is megvolt lájtosan, a korrekt szó mégis bátran használható rá, hiszen talán néhányan emlékeznek, az utóbbi években mikkel találkoztunk...

Parkoló: Nincs sem előtte, sem mellette, sem mögötte, de van egy olyan sejtésem, hogy aki ide betér, egyáltalán nem is igényli.
Összegzés: Az Aranykaszában éppúgy megállt az idő, mint egy-két, korábban tesztelt helyen. Vannak, akik ismerik és szeretik, mások azonban éppúgy ódzkodnak tőle, mint kollégáim. Mindent összevetve, most nekik adok igazat, bár ízlések és pofonok, ki tudja...