Mókás bakik - avagy a lapzárta közelít

Az újságíró legádázabb ellensége a lapzárta. Közeledtekor a legtöbb zsurnaliszta kattogtatni kezdi a billentyűzetét, ír, kapkod, ír, kapkod... Aminek ilyen és ehhez hasonló mókás marhaságok az eredményei (zárójelben a szerk. kommentárja).

A szabadon látogatható parkolók számát ezzel párhuzamosan bővítette az egyetem. (Jobboldalt láthatók a parkolók... baloldalt is.)

Az előadás címe: Aranytaláló magyar három kontinensen "Az alkémiától a geokémiáig". (Alkémia, meg felkémia, mi?)

Ez az épület parkolás szempontjából is jól megközelíthető, ami azért fontos, mert egy rendőrjárőr jelenlétén keresztül valósulna meg a kihelyezett rendőrőrs. (A jogász sem mondhatta volna szebben.)

Kis országunkban nincs ember, aki ne ismerné a leghíresebb miskolci legendát, melyet ma már egy mondással ki lehet fejezni. "Pislog, mint miskolci kocsonyában a béka." Miskolc rá is ült erre a híres szőnyegre, ami mára elröpítette az ország határain túlra is. (És akkor 180 ezren utaztak a csodás médincsájna szőnyegen határon innen és túl.)

Mivel minden cégnek hasonló erőforrások állnak rendelkezésére, ezért a szakemberek tudják kiemelni őket a sorból, akik az adott helyen dolgoznak, ők pedig az egyetemekről kerülnek ki. (No comment...)

Két új rovat indult: a Dosszié, a Kifutó és a Kilátó. (Én meg odafigyeltem volna a helyében matekórán.)

A diákok részt vettek egy szakesten is, ahol megtapasztalták a krampampuli hatását is. (Jó ez az empirikus módszer!)

Kilátásban van a jövő tanévtől az egyetemi istentisztelet... (Az avasi kilátóról jól látni...)

Ezen lapszámunkban pedig essék hát pár szó a bölcsészek miskolci eljöveteléről. (Esténként, mikor a Hold előbújik a felhők mögül, eljő a bölcsész... a könyvtárból.)

- Rengetegen vártak titeket a repülőtéren, mikor hazatértetek...
- A pályaudvaron több mint kétezer ember várt minket... (Budapest-New-York járat landol a kettes vágányon. Bár, ha jól belegondolok, ezt talán mégsem hallanám élőben.)

Nem is gondolná az ember, hogy egy ilyen egyszerű dolog, mégis milyen ízhatást tud belőlünk kiváltani. (És nem is gondolná az ember, hogy egy ilyen mondat milyen agysorvadást tud kiváltani).

Hozzátette azt is, hogy a tornából hagyományt szeretnének csinálni, és a játékot megszeretőknek és szerelmeseinek a nyárra is tartogatnak egy nagy durranást, de ez még egyelőre titok. (Már nem az.)

Régóta hozzátartozik már a selmeci érzésekhez a dalok, melyek ott gyökereznek a mélyben. (Mélyen szántó gondolatok. Nagyon mélyen.)

Ha csendben maradtál volna...

"Mielőtt megszólalsz, gondold végig, szebb-e, mint a csend, amit megtörsz vele!" - tartja a mondás. Visszaolvasva az aranyköpésfalunkat, néha mi is így gondoljuk, még akkor is, ha közben jókat nevetünk.

A régi és az új irodavezető eszmecseréje:
akosfive: Én régen kommunikáltam a többi egyetem lapjával. Neked is kéne...
Jucc79k!: Kérdezzem meg, mizu?

Drazsé: Én kedden egész nap ráérek, kivéve...

Bartók Tamás: Most kapok dekoratívabb fotóst, vagy marad Gyuri?

Jucc79k!: Foglalkozzunk a tea jótékony és rossztékony hatásával!
Párbeszéd egy lapzártás pénteken:
akosfive: Te mit csinálsz?
Hunor: Cikket írok
akosfive: De füzetbe?
Hunor: Hiszek a papíralapú tudásban!

Vajtó László: Milyen kis nyáriasan!
spitz: Hát így nyáron...

Jucc79k!: Küldtem neked egy remek muzsikát!
ma: Meghallgatni?
Jucc79k!: Nem, elolvasni...

spitz: Odatettem kávét. Valaki füleljen már oda az orrával...

A rovatok neve is agyhalál közeli szóvicceket hoz ki egyesekből:
ma: Múltkor volt Téka, most nincs Téka!
bpasztor: portéka!

ma: hm, ez nagyon finom!
Jucc79k!: Ugye-ugye? Mozart golyóját becsüld meg!

Hunor kollega a privát szekrényeket nyitogatta:
akosfive: Mit keresel?
Hunor: Nem tudom...
Jucc79k!: És miért ott?

akosfive: Nem H1N1, ugye?
Sasha: Az orvos nem zárkózott el tőle!

Marcsika: Voltam ma tanítani, és fáj a hangom.