- Magyarországon az 1980-as évek óta csökken a születések száma, ugyanakkor egyre többen halnak meg. Jelenleg a teljes termékenységi arányszám 1,3 (10 nő 13 gyereket szül mindössze), mely adat az egyik legalacsonyabb az unión belül - kezdi a beszélgetést Szabó-Tóth Kinga.

A gyermekvállalási kedv ilyen arányú visszaesésének okaira nehéz egyértelmű választ találni, mivel összetett, több területet érintő problémáról van szó. Miért van az például, hogy a felmérések szerint az egyetemista lányok többsége 2-3 gyereket tervez, majd később már csak 1-et vállal?

- A diplomás nőket is elérte a munkanélküliség. Bizonytalanságban élnek munkahelyüket illetően, a gyerek már nem fér bele az életükbe. Ugyanakkor hazánkban úgynevezett két lábon álló háztartások vannak, ahol mindkét fél jövedelmére szükség van a biztonságos anyagi léthez vagy éppen a megszokott életszínvonal megtartásához.

Értékrendi válságról is beszélhetünk: elvek szintjén érték még a család, a valóságban azonban már háttérbe szorult - fontosabb a karrier, a boldogulás, az életszínvonal emelése. A vallásosság sem magyarázza önmagában a gyermekvállalást. A hit pedig fontos lenne, a gyermekvállaláshoz optimizmus, pozitív jövőkép kell - ezzel mi, magyarok elég gyengén állunk.

- Egy széles spektrumú, interdiszciplináris konferencia megszervezésére törekedtünk, amin a téma különböző szakmákban tevékenykedő szakértői vesznek majd részt, köztük az egyik fő előadó dr. Czeizel Endre lesz.