Az első forradalmi jelentőségű változást az írásbeliség kialakulása jelentette az i. e. VIII. században, melyet az írás forradalmának nevezünk.
A nyomtatás a XV. században gyorsította az információáramlást azzal, hogy az írott anyagokat társadalmi szinten elérhetővé tette.
A tömegmédia forradalmát a XIX. század közepén a papír tömegtermelésével, a nagyüzemi nyomdaipar fejlődésével érte el az emberiség.
A XIX. század végére lehetővé vált a hang és a kép rögzítése. Ezek az eszközök a tömegmédia számára új funkciót biztosítottak az információközlés mellett, a szórakoztatást. A szórakoztatás forradalma alkotta meg a szabadidő eltöltésére alkalmas sajtótermékeket és az azok iránti igényt.

A kommunikációs eszközök elérhetővé tétele az információáramlásba közvetlenül kapcsolta be az egyéneket. Az 1920-as évek közepén kezdődő forradalomhoz hozzájárult a telefon és az elérhető postai szolgáltatás egyaránt.

A hatodik információs forradalmat napjainkban éljük. Az információs társadalomban a számítógépes, nyomtatott, műholdas technikák együttes működése hozta létre az információs szupersztrádát, ahol az adatok sebessége és mennyisége minden eddigi korlátot ledöntött.
A fejlődés gyorsulását mutatja, hogy míg az első két szakasz közt évezredek teltek el, az utóbbi négy forradalom mindössze két évszázad alatt következett be.