- Mindig is szerettem a történelmet, ezért is jelentkeztem ide Miskolcra, a Bölcsészettudományi Karra. Lenyűgöz a skandináv világ, az ott élők kultúrája, mentalitása, így jött az ötlet, hogy szakdolgozatomat ebben a témában írom meg.
A zene szorosan kapcsolódik ehhez a vonalhoz. A Svédországban nagy hagyományokkal rendelkező death metal stílust képviseli zenekarával. Aminek egyébként más egyetemista tagjai is vannak: a dobos Galántay Tamás szociológiát tanul, a gitáros Czeglédi Gyula gépészhallgató Miskolcon. A basszusgitáros Zsengellér Szabolcs Debrecenben végzett angol-filozófia szakon.

- Óriási megtiszteltetésnek és eredménynek tartom, hogy idén februárban a Hypocrisy zenekar előtt léphettünk fel. Emlékszem, 16 évesen még a zenekar posztereit ragasztgattam ki a falra, most pedig vendégzenekarukként szerepeltünk Budapesten!
Gábor azt vallja: az ilyen sikerek is arra ösztökélik az embert, hogy tovább fejlődjön.

- Úgy gondolom, fontos, hogy az embert olyan hatások érjék, amelyek szélesebbé teszik látókörét. Mi magunk is megmaradhattunk volna egy kis klubban, pár embernek játszó zenekarnak, de eredményeink, melyeket óriási munkával és kitartással érhettünk csak el, arra ösztönöztek minket, hogy nyissunk a világ felé.

Eddig is több fellépésük volt már külföldön (Szlovákiában, Csehországban és Ausztriában), de idén újabb állomásokat céloznak meg. A mögöttük dolgozó stábnak és osztrák kiadójuknak is köszönhetően a német piac sem elérhetetlen már. Gábor ugyanakkor saját projektekbe is belefogott, diszkós alapokra építve ír zenéket, de a mondanivaló ugyanaz, vagy legalábbis hasonló.

- Mindig arra törekedtem, hogy atmoszférája legyen a számoknak. Az elgondolkodtatóbb szövegeket szeretem, melyek a hallgatók fantáziájára, gondolataira, emlékeire bízzák a dal megértését. Fontos, hogy bele tudják élni magukat.