A kulcs a gondolkodásban rejlik, a megoldást a hozzáállás megváltoztatásában találjuk meg. De miként juthatunk el oda, hogy környezetünk mindennapi életünkben az első helyek egyikét foglalja el? Erről és még sok másról beszélt kérdésemre Pocsai Diána, a Műszaki Földtudományi Kar ötödéves környezetmérnök hallgatója.
- Ma Magyarországon az EU-s szabványok miatt kezd megvalósulni a környezetvédelem, bár az emberek csak akkor foglalkoznak ezzel, ha érdekük fűződik hozzá. Szelektíven gyűjtenek, de ha túl messze van a sziget, akkor nem viszik el, inkább kidobják egyben az egészet. Pedig van rá mód, hogy hozzájáruljunk a környezet védelméhez a mindennapi életünkben is!

- Vásárláshoz vihetünk magunkkal reklám- vagy textilszatyrot, így pénzt is megspórolunk, és nem viszünk haza még egy fölösleges műanyagot. Ha nem használjuk az elektromos készülékeket, akkor nyomjuk ki a stand-by gombot is. Mivel fogyasztói társadalomban élünk, és a boltba menet legalább ötven reklám mondja nekünk, hogy mit vegyük, vásárlás előtt készítsünk listát. Főzésnél használjunk fedőt vagy kuktát, így hamarabb felfő a víz, kevesebb energiát fogyasztunk el.

- Ne a tiltakozás legyen az első reakciónk, ha hulladékégetőt akarnak valahova építeni, hiszen valahol meg kell semmisíteni a szemetünket, ha mi magunk nem tesszük ezt meg. Hallgassuk meg az ellenérveket és a mellette szólókat is. Nem tudjuk az összes hulladékot lerakóban tárolni, mert kicsi a kapacitás. Ha a szemétből energiát nyerhetünk, miért ásnánk el? Ezen kívül hulladékból pirolízissel "terra preta" (fekete föld) is előállítható. Ezt a módszert az Amazonas medencéjében már régóta használják a bennszülöttek: a szerves hulladékot kevés földdel befedve égetik, majd hozzákeverik a talajhoz, ezáltal annak megnő a tápértéke, így jó termőtalaj készíthető, nincs szükség műtrágyára, és még munkahelyet is teremt.

"Az utóbbi 30 évben
a globális energiahasználat
majd’ 70 százalékkal megnőtt.
A világ teljes elfogyasztott
olajmennyiségének előállításához
a természetnek 1 millió évre"