Az élet körforgás. Ez a közhelynek tűnő kijelentés azonban valóban fedi az igazságot. Ahogy a természetben létezik körforgás, úgy az emberek világában, az anyagok világában is. Ez a körforgás az újrahasznosítás.
Nejlonzacskóból műanyag vödör, kekszes zacskóból DVD-tok - és mindennapi hulladékunk reinkarnációját a végtelenségig sorolhatnánk. Nézzük inkább magát a folyamatot!
A melegital-automaták poharaiból, illetve a műanyag palackok kupakjaiból darálással granulátum készül. Ezeket olvasztás során újra granulálják, s tiszta regranulátum készül belőlük, melyek újra felhevítés után öntőformáktól függően megkapják következő életük munkáját, például fogas vagy rendszámtáblatartó formájában.
A műanyag mellett az alumíniumot is újra életre lehet kelteni. Ehhez csupán az szükséges, hogy szelektíven gyűjtsük, s így a szelektált aludobozokból 30-40 kilós bálákat préselhetnek. Egy ekkora tömegű bála előállításához körülbelül háromszáz doboz szükséges. A kis dobozból készült tömbök mehetnek is a sókemencébe, amibe sót adagolnak, ez megköti a hevítés során keletkező füst és gázok egy részét. Az alumínium 700-800 fokon folyékonnyá válik, és az autógyártásban vagy karácsonyfatalp formában találkozhatunk vele újra.
Zajos és szép az üveg újrahasznosítása. Üvegből ugyan üveg lesz, de hogyan? A lényeg, hogy a gyűjtés során fehér és színes üveg külön helyre kerüljön. Dolomittal, homokkal, mészkővel keverik össze az üvegcserepeket a tároló bunkerekben, silókban. Az 1500 °C-os üveg a gépsoron új formát kap. Háztartási szemetünk tehát érték, hiszen újraéledve visszakerülnek az életünkbe. Az újrahasznosítás folyamata azonban velünk, átlagemberekkel kezdődik és a szelektív hulladékgyűjtéssel.
Illusztráció: ÖKO-Pannon Kht.