Vannak múzeumok, különböző kiállítások, melyek összeválogatják, egy helyre gyűjtik nekünk múltunk emlékeit. A vitrin mögötti, érinthetetlen tárgyak azonban nem mindig izgalmasak, nem mindig tudjuk azokat képzeletünkben jó helyre tenni. A Lézerpont Stúdió Látványtárában ez másként van. Autentikus kiállítás. Időutazás. Igen, ez a legmegfelelőbb szó Barna György (a Lézerpont Stúdió igazgatója) különleges magángyűjteményére.

Az egy éve megnyílt Látványtár öt, kisebb-nagyobb alapterületű helyszínen várja az érdeklődőket. Egy optikai "paradicsommal", melyben kétszáz év mikroszkópjai, film- és fotókészítő masinák, diavetítők és erdélyi ásványok várakoznak. Ezt az írógép-történelem köti össze a "Népszuper" - Kiállítás a közelmúlt tárgyaiból nevezetű helyiséggel, ahol eredeti ÁVH-s vagy épp kisdobos egyenruhát is látunk. Az 1945-68. közötti mindennapok kellékei sorakoznak itt fel - pénz, csokoládé, kitüntetések, kétkerekű járművek, vagy akár reklámplakátok formájában.
Legautentikusabb része a tárlatnak az eltűnő kismesterségeket bemutató helyiség, ahol bepillanthatunk többek között szatócs-, kovács-, cipész-, órásműhelybe is. A kiállítás leginkább lenyűgöző része a népviseleteket felvonultató speciális helyiség, ahol nincs olyan ruhadarab, melyet ne viseltek volna egykoron.

Ahogy az ember végigsétál a helyszíneken, s mindenhol a látottakhoz illő zenét hallja nézelődés közben, nem is érti, mi magyarok miért vagyunk oly’ szomorkás nép, mikor ilyen értékeink hevernek (előttünk is!) a földön... Csak le kellene hajolnunk értük.