Manapság sokan foglalkoznak – a mozikészítők, a média – a globális felmelegedéssel, a vízkészletek rohamos fogyásával, ritka és gyönyörű állatok kihalásával együtt járó problémákkal. Pattogatott kukoricánkat majszolva nézhetünk jóslatokat a holnaputánról, animációs alkotást kihalófélben lévő állatokról, melyek táplálékát mi vesszük el, s a televízió is elénk tárja mindennap a rémisztő valóságot dokumentumfilmek segítségével.
Elkészült azonban a világ leggyönyörűbb, legigényesebb, legdrágább és egyben legtöbbet adó dokumentumfilmje, a Planet Earth. Az ötvenegy percnyi természeti valóság a kihagyhatatlan filmek sorába tartozik. Nem csupán azért kell megnézni, mert ha már emberek vagyunk, keserű kötelességnek érezzük, hogy legalább ennyit törődjünk bolygónkkal. Nem. Azért kell ötvenegy percet rászánni életünkből, mert olyan világba kalauzolnak minket a készítők, amelyet azelőtt sosem láttunk. Olyan képeket láthatunk, amelyek kivételesek, amelyek tanulságosak, amelyek, ha nem állítanak meg picit a rombolásban, akkor ideje elgondolkoznunk, mennyi jogunk van ezen a planétán élni. Az állatvilág ritkaságainak megismerése mellett izgulhatunk, hogy az elefántok elérjék a vizet, illetve, hogy a jövőben is legyen hová sietniük. Reménykedhetünk, hogy a hiénakutyák összehangolt és profi módon kitervelt zsákmányszerzési taktikája esetleg csődöt mond, s megmenekül egy-egy állat.
A rendkívüli módon tiszta, éles képek mellett - dokumentumfilmről lévén szó - kommentárt, magyarázatokat, információkat is kapunk, amiket talán már természetes módon David Attenborough közvetít a nézőnek.
Ha a kedves olvasó megengedi, felhívnám figyelmét két, na jó, három különösen remek jelenetre a filmből. Az egyik, ahogyan a paradicsommadár udvarlási táncát lejti el a nősténynek, a másik a negyvenszeres lassításban látható cápa vs. fóka párharc, illetve számomra az abszolút lenyűgöző jelenet, mely bemutatja, hogyan jönnek létre a felhők, illetve az életet adó eső. Igazából a felsorolásnak még itt sincs vége, hiszen a film majd’ minden kockája lenyűgöz, elgondolkodtat.
A film végeztével garantáltan sokat fog pislogni mindenki, mert közben még azt is elfelejt.
Jó mozizást kívánok!