Az Alkalmazott Nyelvészeti Tanszék konferenciatémái mindig számos érdeklődőt vonzanak - nem volt ez másként ezúttal sem. Ahogy azt dr. Kontra Miklós is elmondta, az érdeklődés kiemelten fontos ebben a témakörben, hiszen nagyon kevesen vannak tisztában azzal, hogy mi valójában a nyelvpolitika jelentősége; vagy ha tisztában is vannak, ott, ahol lényeges lenne, nem kap megfelelő hangsúlyt.

A magyar társadalom még nem jutott el odáig, hogy érzékelje a nyelvpolitika fontosságát, sőt a társadalmi elit és a politikusok sem. Ez mutatkozik meg például a 2001-es, úgynevezett reklámnyelvtörvényben is, amely bizonyos köztéri feliratokon az idegen nyelvű szövegek mellett a magyar megfelelők használatát is kötelezően előírja. Ez nagyon tanulságos olyan szempontból, hogy bizonyos nyelvi dolgokat politikai aktussá lehet emelni egy pillanat alatt, de a lényeges nyelvpolitikai kérdések mégsem érik el a politikai szféra ingerküszöbét. A jogszabályok megfogalmazása előtt pedig szinte soha sem kérik ki nyelvészek szakvéleményét.

Amit egy nyelvész tehet a jelenlegi helyzet javításáért: hogy nem csupán szakemberként, hanem társadalmi aktivistaként is segíti az arra szoruló ügyeket. Ezen kívül sajnos állandó fájó pontja a nyelvpolitikának a nyelvi kisebbségek asszimilációja, s ez egyre csak negatív irányba változik. A népszámlálási adatok alapján egy 98,5 százalékban egynyelvű országban élünk, ahol a kisebbségek asszimilációja nem csupán beolvadás, hanem beolvasztás eredménye is. A kisebbségpolitikában jó nyelvpolitikára is szükségünk van.