A legfontosabb változás, hogy ettől az évtől új belső finanszí­rozási rendszerre áll át az egyetem. Meg­szüntették az eddigi bázis alapú tervezést, és a karok normatív módon az államilag finanszírozott hallga­tóik, a minősített oktatóik, kuta­tóik, és a doktori fokozatot szerzettek alapján kapják meg a támo­gatásu­kat. Ezzel egyrészt költség­hatéko­nyabb lesz a gaz­dálkodás, másrészt láthatóvá válnak azok az egységek is, amelyek nem képesek jelenleg a rendelkezésre álló forrásokból gazdálkodni. Keresztfinanszírozással segítik majd a karok egymást, de legfeljebb négy év alatt minden egy­ségnek el kell jutnia az önfenntartásig. Ugyanez megtör­ténik a karon kívüli szervezeti egységeknél is, valamint újragondolják, mely feladatokat kell állami alapfeladatként, belső szolgáltatásként ellátni, melyek hagyhatók el, és melyeket tud külső vállalkozó olcsóbban, ha­tékonyabban elvégezni.

Reálértéken csökkenő támogatás
Az idei költségvetés számadatairól Széll Gábor elmondta: az állami támogatás összege nem változott, az idén is 7,7 milliárd forint, mely tartalmazza a hallgatói kifizetéseket is. Ez reálértékben támogatáscsök­kentést jelent, de az intézmény államilag finanszírozott hallgatói létszáma is csökkent. Kérdés még, hogy a kötelezően elrendelt és január elsejével végrehajtott béremelések­hez milyen támogatást kap az intézmény, ez ugyanis járulékaival együtt körülbelül 250 millió forintos teher. Úgy számoltak a költség­vetés elfogadásakor, hogy ennek 90 százalékát fizeti a kormányzat. A főigazgató hozzátette, hogy bár a közelmúltban népszavazás törölte el a tandíjat, ez mégsem érinti nega­tívan az intézményt, ugyanis már a költségvetés munkaanyagában sem számoltak ezzel a bevételi forrással.

Nagyléptékű beruházások
Évente 100-120 millió forintot for­dít önerős beruházásokra, felújí­tásokra az intézmény. Idén a B/2 épü­letben felújítják a rámpát, és megtervezik a mozgáskorlátozottak által is használható lift beépítését. Megtör­ténik a körcsarnok tetőszigetelése, felújítják a XVIII. előadót és az A/6 földszinti vizesblokkjait, tervezik a levéltár elhelyezését, de szi­getelik a C/2 hatodik hajójának te­tejét is. Kisebb elektromos-, víz- és szenny­vízhálózatot érintő beru­házások is lesznek. Ennél is lényegesebb a csaknem 7 milliárdos pályá­zat a Társadalmi Infrastruktúra Operatív Programban, ami az egyetem meglévő épületeinek nagy léptékű felújítását biztosítja, és na­gyon komoly laborfejlesztésekre ad lehetőséget.
Egyetemünk gazdasági helyzetéről megtudtuk, hogy átlagosnak mondható. Vannak intézmények, melyek belső hiány nélkül működnek, és vannak, melyeknél sokkal nagyobb a hiány. Intézményünk a kilencvenes évek közepétől 2004-ig mintegy 1 milliárd forintos belső hiányt halmozott fel, mely azóta nem nőtt, de lényegesen nem is csökkent. Arról, hogy hogyan fogja az intéz­mény leküzdeni ezt, a kö­zeljövőben foglal állást a Szenátus. A konszolidáció várhatóan két-három évet vesz majd igénybe, tá­jékoztatott Széll Gábor.