2012. május 18. péntek - Erik napja van
aktuáliscampusnagyítójó tudnikávézótükrömkitekintőcool-turmixfeelinggalériavivát vitálprogramsport

Az egyik legmodernebb tudomány


Az informatikus olyan szakember, akinek a tudomány egészét tisztelnie kell, ezért óriási előny, ha a felvételiző nyitott mindenre. Hiszen a leendő hallgató nem tudhatja, hogy egy bank, netán egy könyvtár számítógépes rendszerét, egy nagyvállalat termelésirányító rendszerének valamilyen modulját, vagy mondjuk egy egyiptomi régészeti ásatás dokumentációjának szoftverét kell-e majd "nagykorában" megalkotnia. Ma már nincs egyetlen tudományterület sem, amelyet az informatika ne tudna segíteni - vallja dr. Tóth Tibor, az Alkalmazott Informatikai Tanszék korábbi vezetője.




Az Informatikai Intézet épülete a nap 24 órájában - a közelmúlttól teljesen megújult számítógépparkkal - nyitva áll a hallgatók előtt. Az oktatók nemcsak tanárként, hanem mentorként, szakmai vezetőként irányítják a diákokat - ezért is lehetséges, hogy családias légkör uralkodik a tanszékeken, az oktatók és kutatók szinte éjjel-nappal készek segítő kezet nyújtani a hozzájuk fordulóknak.

Óriási lehetőségek
Egyetemünk informatikus-képzése a Gépészmérnöki és Informatikai Karon folyik. Olyan alapszakokra jelentkezhetnek a reáltantárgyakat - matematikát, fizikát és kémiát - kiválóan művelő és szerető középiskolások, mint gazdaságinformatikus, mérnök informatikus, programtervező informatikus vagy villamosmérnök alapszak. Az informatika nagyon tág teret enged a kutatóknak, és óriási lehetőségek rejlenek benne: a hardverfejlesztéstől a rendszertechnikai, irányítástechnikai és termelésinformatikai alkalmazásokon, a gyártmánytervezési, vállalatirányítási, stb. feladatok megoldásán, támogatásán át egészen a mesterséges intelligenciáig terjed a skála - ez utóbbinak dr. Dudás László, az Alkalmazott Informatikai Tanszék új vezetője az elismert kutatója.
A Magyar Akkreditációs Bizottság tavasszal hozott határozata szerint  pedig immár egy mesterképzéssel is gazdagodott az oktatás. Az alapszakok tanterve, oktatási struktúrája megfelelő alapozást ad mind elméleti, mind pedig gyakorlati téren a mesterszak elindításához, illetve az oktatói bázis is teljes mértékben megfelel a követelményeknek. A BSc-t végzettek így legkorábban 2009 februártól már a mérnök informatikus mesterszakon csiszolhatják tovább az elméjüket. Ezen belül három szakirányt is választhatnak: alkalmazásfejlesztésit, kommunikációs technológiákat vagy termelésinformatikait. Ez utóbbit a bizottság javaslata szerint inkább a tervezett gazdaságinformatikus mesterszak keretében kellene majd elindítaniuk, hiszen a képzés alatt elsajátítható ismeretkörök alapja a hasonló nevű BSc-szak lehet.

Jelentős kutatóhely
Az akkreditációs folyamat során a bizottság kitért arra is, hogy a mesterszak kiváló alap lesz a hallgatók doktori képzésben való részvételéhez. Tudni kell, hogy az itteni, a Hatvany József Informatikai Tudományok Doktori Iskola a hazai tudományos utánpótlás erős bázisa, és nemzetközi viszonylatban is jelentős kutatóhely. Dr. Tóth Tibor elmondta, hogy nagyon jónak tartja a bolognai típusú képzést, hiszen ez a rendszer duplán szűri meg a hallgatókat: az alapszakot végzetteknek körülbelül 30 százaléka kerülhet be a mesterképzésbe, majd pedig 5-10 százalékuk tanulhat tovább a doktori iskolában. Ez a differenciált lineáris képzés jól összhangba hozható az információs technológiát felhasználó vállalatok, intézmények különböző szintű igényeivel és harmonikusan képes követni a gyakorlat és az elmélet nem ritkán eltérő fejlesztési elképzeléseit, követelményeit

Az itt végzett informatikusok elhelyezkedési lehetőségei kiválóak a világ minden táján, és ezen még inkább javítani fog az Észak-magyarországi Informatikai Klaszter léte, amely dr. Tóth Tibor szerint a Miskolci Egyetemnek ugyanazt nyújthatja majd, mint a kaliforniai Stanford Egyetemnek a Szilikon-völgy: megteremti az informatikai ipar és a felsőoktatás üzleti együttműködését, a fejlesztések, találmányok valósággá válását.