A Miskolci Egyetem újabb büszkesége Csézi Erzsébet, aki a Bartók Béla Zeneművészeti Intézet ének tagozatán szerezte diplomáját, és most az Eurovíziós dalfesztiválon képviseli hazánkat.
- Hogyan kapcsolódik egybe az életedben a könnyű és a klasszikus zene?
- Igazából én mindig a könnyűzenei éneklés iránt rajongtam. Úgy gondoltam, ha erre felteszem az életemet, akkor ezt professzionálisan szeretném művelni. Mindig is az igényes zenére törekedtem. Édesanyám énektanár, ő is terelgetett, így mindent végigjártam, ami kell a fejlődéshez, a zeneóráktól a zeneiskolákig. Mindig hittem abban, hogy ha valamiért sokat dolgozol, akkor meglesz az eredménye. Így ezek a klasszikus alapok segítettek hozzá, hogy a könnyűzenét jól műveljem, hogy legyen megfelelő technikám. Mivel tizennégy évig tanultam, a klasszikus dallamok mindig élni fognak a zenémben.
- Miért pont a könnyűzenei siker volt az álmod?
- Nem tudom pontosan, hogy jött, de amikor óvodás koromban megkérdezték tőlem, hogy mi akarok lenni, egyből azt feleltem, hogy énekesnő. Mindig ezt akartam és ezt szerettem volna. Imádom a jó popzenét!
- Esetleg az motivál, hogy így sok emberhez eljuthat a munkásságod?
- Szerintem ez mindenkinek fontos, aki ezt az utat választja. Az, hogy ha egy embertől megkérdezik az utcán, ki az a Csézy, akkor tudja - és azt is, hogy mit képviselek. Fontos nekem, hogy ha hallgatják a zenémet, akkor kellemes érzések ébredjenek bennük. Az olyan jó, mikor egy dal kötődik az élet egy jelentős pillanatához, mondjuk az első randin szól a dalom, és aztán azt választja a pár közös dalának. Ez fantasztikus érzés.
- Sokszor hangsúlyozod, hogy menynyire fontosak a gyökereid, ez a fajta hagyománytisztelet hogyan mutatkozik meg a hétköznapokban? Például hogyan ünnepelted a húsvétot?
- Én sohasem megyek el ilyenkor otthonról. Sütök-főzök, és várom a vendégeket, rég nem látott barátokkal találkozom újra. Az ünnep meghittsége fontos számomra.
- A párod a producered, hogyan tudjátok megteremteni az összhangot a munka és a magánélet között?
- Ez egy tizenkét éves ismeretség volt, ami három éve alakult át, ő lett a másik felem. És nagyon jól működik! A sikerem egyik fele az övé. Leültünk három éve, megbeszéltük, hogy hogyan szeretnénk, mint szeretnénk, és olyan jó azt látni, hogy működik. Nagyon sokat vagyunk együtt, sok helyre elkísér, számít a jelenléte.
- Celine Dionnak is a férje segíti a munkáját, és ő az egyik példaképed. Miért?
- Ő nagyon régről példaképem, és nemcsak mint énekes, hanem mint ember is. Megmutatja, hogy lehet ezt a szakmát szépen is művelni, és mellette van családja, és boldog a férjével. Számomra még mesebelinek tűnik, hogy ez az én életemben is hasonlóan alakult. Mindezek mellett természetesen sokat hallgatom, és imádom a zenéjét. Belőle a tisztaság sugárzik.
- Hogyan készülsz az Eurovíziós dalfesztiválra, és hogyan a hamburgi Csézy-estre? Másképpen?
- Egy kicsit igen, de alapvetően nem. Talán annyiban, hogy az egyik egy verseny, a másik pedig egy koncert, amit csak nekem szerveztek, hogy bemutassanak. Számomra óriási megtiszteltetés, hogy meg akarnak hallgatni. A kiadóm azt mondta, ilyen még nem történt, hogy valakit így meghívtak - egész zenekarral lépek fel Hamburgban. A dalfesztivál pedig azért komoly feladat, mert ott egy országot kell képviselnem. Nagy felelősség.
- Körvonalazódik már a dalfesztiválos produkciód?
- Nemrég volt kinn egy delegáció felmérni a terepet. A ruhatervezés, színpadi látványtervezés van épp folyamatban. Nagyon szépen kezdenek összeállni a dolgok. A dalt kicsit megváltoztattuk, szerintem sokkal jobb lett, kihoztuk belőle a maximumot. Az biztos, hogy nem nagy színpadi show-ra kell számítania a közönségnek, mert a dal azt nem engedi. Nagyon örülök neki, hogy tizenötös a sorszámom, így nem az elején kell fellépnem. Ráadásul két gyors szám között leszek, így még inkább kontrasztot kap majd a dal.
- Próbáltátok a külföldi hallgatók ízléséhez közelíteni a számot?
- A hangzása mindenképp európai, Rakonczai Viktor hangszerelése európai szintű. De hiszem azt, hogy a hamburgi szakma figyelme azt is jelenti, hogy szimpatikus a dalom hangzása a külföldiek fülének. Ez fontos, hiszen a fesztiválon magyarok nem szavazhatnak rám az ismert szabályok szerint. Sokan biztattak, hogy énekeljem magyarul a számot, de én bízom a kiadómban, és úgy láttuk, hogy mivel ez egy nemzetközi verseny, kell, hogy értsenek. Így a szöveg angol, de lesz benne egy magyar betét, ami sajátos színfoltot ad majd neki.
- Ismét Tóth Bori készíti a ruhádat?
- Igen, színárnyalatában hasonló lesz a döntőben viselt ruhámhoz, és mindenképpen lesz rajta, a származásomhoz híven, matyó motívum. Persze, nem színesben kell elképzelni, diszkréten lesz a ruha része, de nekem fontos, hogy ott legyen.
- Hogyan éled meg azt, hogy a hamburgi fellépés és az eurovíziós megmérettetés ilyen közel van egymáshoz, hogy két ilyen nagy esemény szinte egyszerre köszöntött be az életedbe?
- Természetesen izgulok miattuk, de azért annyira nem vagyok stresszes. Hál’ Istennek, rajtam nem látszik, ha izgulok, nagyon nyugodt tudok lenni kívülről, belülről meg majd szétrobbanok. De ez így jó, mert cseles, megtéveszti a többieket. Ezeket az időpontokat meg így hozta az élet, de attól én még nagyon örülök nekik. Minden felgyorsult, szinte reggel öttől éjfélig tart egy napom. Kicsit fáradt is vagyok, de mindig odafigyelek, hogy pihenjek is, mert ez nagyon sokat számít. Arra törekszem, hogy jól énekeljek, hogy sikerüljön kihozni magamból a legtöbbet, hogy meg tudjam mutatni a dalt.